Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Kultea














Vogel Eric díszlet- és jelmeztervező
Meghosszabbítva
2007-12-11 - 2008-03-02


Vogel Imre - mert ezen a néven született 1907-ben Budapesten – végigrajzolta az egész életét. Díszlet- és jelmeztervező, grafikus és festő: "az élet illusztrátora". Saját bevallása szerint az emberi élet történéseit ábrázolta, és az élet szeretete átsütött minden munkáján, még a háborúban készült legdrámaibb alkotásain is.

Fényes Adolf és Hermann Lipót festőiskolájába járt, majd 1925-ben az ő ajánlólevelükkel érkezett Bécsbe. A bécsi Iparművészeti Főiskola esti tagozatán belsőépítészetet tanult és itt ismerkedett meg a színház és a film világával, Kálmán Imre, Kertész Mihály és Korda Mária jóvoltából. Legkorábbi rajzai is itt jelennek meg nyomtatásban az Illustrierte Wiener Extrablatt címoldalán.
1927-ben tért haza. Első nagy sikere a Fővárosi Operettszínház Páros csillag című operettje volt, ebben a híres fényképésszel, Angelóval együtt tervezett jelmezt Fedák Sárinak, Hegedűs Gyulának és Kabos Gyulának. Ezt követően színészóriások tucatjainak tervezte fellépő ruháját, sokukkal életre szóló barátságba keveredett. Álljon itt néhány név a szerencsések közül: Honthy Hanna, Bársony Rózsi, Turay Ida, Karády Katalin, Csortos Gyula, Feleki Kamill, , Sárdy János, Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Kazal László, Kiss Manyi, , Rátonyi Róbert, Agárdi Gábor, Medveczky Ilona, Gálvölgyi János, Horváth Tivadar, Esztergályos Cecília, Rátonyi Hajnal, Lórán Lenke, Csala Zsuzsa. Jelmezeit alapos tematikus ismeret, gazdag fantáziavilág és merész kreativitás jellemezte, mindent tudott a színpad világáról.
1930-tól operettek sora fűződik a nevéhez, szinte lehetetlen felsorolni mindet. Csak a Csárdáskirálynőt több mint hétszer állította színpadra, legutoljára Szolnokon.
Alapító tagja és meghatározó művésze volt a József Attila és a Vidám Színpadnak is. Az 1950-es évektől több vidéki színháznak dolgozott: Békéscsabán A néma levente, a Bánk bán, a János vitéz, Kaposváron a Csínom Palkó előadásához, és sok más színházi produkcióhoz tervezett, de dolgozott Győrben, Debrecenben, Veszprémben, Szolnokon és Szegeden is. Összességében több mint 400 színpadi mű „társszerzője”.
Szakmai tudása, franciás ízlése, több évtizeden át jelentős hatást gyakorolt a revüszínpadok (Moulin Rouge, a Parisien Grill, a Royal, stb. ) látványvilágára, de tervezett jelmezt cirkuszi artistáknak és bohócoknak, sőt a Regőczy-Sallay jégtáncos párnak is. Kotta-címlapok és plakáttervek színesítik művészi palettáját a megszámlálhatatlan akvarell, grafika és olajkép mellett.
A Magyar Televíziónak kezdetektől fogva munkatársa: leghíresebb alkotásait a Maya, a Slágermúzeum és a Ligeti legendákban csodálhattuk meg. Munkáját többször nívódíjjal ismerték el.
Életműve mind a mai napig hat – művei és alkotásai, tanítványai és tisztelői, kollégái és barátai éltetik tovább.




Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1036 Budapest, 
Korona tér 1.
(volt Dugovics Titusz tér)
Tel.:375-62-49
Fax.:269-54-28
e-mail: mkvm@iif.hu

Megközelíthető a 206-os és a 86-os busszal (Kiscelli u.), az 1-es villamossal és az 5-ös hévvel (Szentlélek tér)




Fenntartó intézmény: