2020. május 29. | Jancsovics Orsolya
A keresztény hitvilágban a pünkösd a szentlélek eljövetelének ünnepe. A hozzá kapcsolódó vallási hagyományok, több évszázados magyarországi népszokások, a búcsújárások, pünkösdi királyság (király és királyné választás) széles körben ismertek; de vajon milyen ételek kerülhettek az asztalra ilyenkor? Milyen pünkösdhöz köthető recepteket ismerünk, amit akár mi magunk is elkészíthetünk?
A húsvéti időszakot követően, nyár eleje felé már megfogyatkoztak az éléskamrákban tárolt élelmiszer-tartartalékok, ezért a pünkösdkor elfogyasztott ünnepi ebéd szerényebb volt, mint a húsvéti. Bizonyos vidékeken már ősszel gondoltak a jövő tavaszi ünnepekre, amikor koszorúba font gesztenyét tettek verembe, hogy aztán pünkösdkor elfogyasszák.
A baromfifogyasztás általánosan is elterjedt volt hazánkban, népszerű volt a tyúkhúsleves, a csirke rántva szinte bárkinek az asztalára kerülhetett. A főfogások alapanyagai tájegységenként eltérőek lehettek, hiszen számítottak a helyi népszokások, az állattartási sajátosságok, a család vagyoni helyzete, a családfő ízlése, a háziasszony főzési tudománya. A juhtenyésztésből élők például bárányt sütöttek, sokan birkapörköltet készítettek. Vagyonosabbaknál kocsonyát főztek, esetleg marhahús is kerülhetett az asztalra. Köretként zöldséget, tésztát fogyasztottak.
A családi étkezést többféle édességgel lehetett megkoronázni: fánkkal, rétessel, szalalkális süteménnyel, de sütöttek túrós lepényt, többféle fonott kalácsot (pl. mákosat; de a Sárközben olyan sós kalácsot is, amit tejföllel kentek meg és borssal fűszereztek). Mivel a május vége, június eleje egyben az eperérés és cseresznyeszedés ideje, ezért szokás volt ezekkel a friss gyümölcsökkel süteményeket készíteni. A pünkösd kiváló alkalmat nyújtott a barátságok kötésére is, elég volt egy kis tojással, pereccel, kaláccsal megrakott tálat küldeni a szomszédba, ez volt az ún. komatál.
Egy 1929-es újságcikk[1] – akár ma is elkészíthető – recepteket ajánlott pünkösdi menüként:
Báránypörkölttel töltött palacsinta (előétel)
Palacsinta tésztát készítünk, de nem cukros tejjel, hanem sok szódavizet is veszünk a cukrozatlan masszához. Közben jól behagymázott zsírban báránypörköltet készítünk. Ha a hús (csont nélkül és nagyon apróra vágva) jó puhára párolódott, összerakjuk a palacsintával. Tűzálló kőtálba tesszük a palacsintát és közte a húst, tejfelezzük és a forró sütőbe tesszük tálalás előtt.
Idei liba bormártásban
A libát kevés zsírral, kis vízzel puhára pároljuk. Elkészítjük hozzá a következő mártást: 10 deka vajat megolvasztunk és akkor két evőkanál lisztet adunk hozzá, tejfellel feleresztjük, felfőzzük. Aztán hozzáadunk vagy 5-6 tojás sárgáját, egy kis sót, finom, erős borral felöntjük, folytonos keverés mellett felfőzzük s a puhára párolt gyenge libára töltjük. Zsírban sült új burgonyával körítve tálaljuk.
Ünnepi galuska
8 tojás sárgához veszünk nyolc kanál porcukrot, nagyon jól elkeverjük, aztán adunk hozzá 8 tojás babját, 8 kanál finomlisztet. Forró cukros tejben, kis kanállal kiszaggatva főzzük galuskának. Ha kész, tűzálló, vajjal kent kőedénybe rakunk egy sor tésztát, egy sor tört mandulát, mazsolát, ismét vajat, tésztát és mandulát, Olvasztott vajjal leöntve sütjük. Málna ízzel körítve tálaljuk.
Pünkösdi torta
12 tojás habja, 20 deka törött cukor, 12 tojás sárgája és utoljára 20 deka liszt jön hozzá. A tésztát azután elosztjuk, a nagyobbik felét tortalapon megsütjük, a többit háromfelé osztjuk. Az egyik rész sárgán marad, a másikat álkörmössel rózsaszínűre festjük, a harmadikat cukros csokoládéval barnára. És mindegyiket külön sütjük. Ha kihűlt, barack ízzel, vagy málna ízzel rakjuk össze és a tetejét a következő mázzal vonjuk be: 30 deka cukrot sűrű szirupnak főzünk, egy kis rumot adunk hozzá, és ha félig kihűlt álkörmössel megfestve, a tortára kenjük.”
Az iménti menün túl, ha valami frissítőre és egészségesre vágyunk, akkor, íme, az orvosság: a pünkösdi bodzavirág. Egy 1993-as cikk[2] az alábbi recepteket ajánlotta:
Bodzavirág-ital
Különleges üdítő és tápláló italt készíthetünk mind a friss, mind a szárított virágból. Szükség szerinti mennyiségű tejet forralunk, majd forrón ráöntjük a virágokra. Cukorral vagy mézzel ízesítjük, hűlni hagyjuk, majd jégbe hűtjük.
Bodzavirágos bor
Jellegtelen ízű fehér borunkat „megbolondíthatjuk”, ha bodzavirágot áztatunk benne. Érdekes muskotályos zamatot kap.
Bodzaszörp
Egy nagyobb befőttesüvegbe tegyünk 1 kg kristálycukrot, 1 liter hideg vizet, 1 darab vékony karikára vágott citromot, 1 dkg citromsavat (gyógyszertárban kapható) és legalább 10 „tányér” bodzavirágot. 3-4 napig kevergetés mellett állni hagyjuk, majd leszűrve üvegekbe töltjük. Használható vízzel vagy szódával hígítva üdítőként, tea ízesítésére, de készíthetünk belőle pikáns koktélt is.
Bodzavirág-koktél
Széles szájú pohárba öntsünk kétujjnyi vodkát, egy ujjnyi tömény bodzaszörpöt, tegyünk hozzá kevés citromlevet, majd jégkockával kínáljuk.
Bodzavirág pongyolában
Lisztből, tojásból, egy csomag vaníliás cukorból és kevés vízből egészen sűrű palacsintatésztát keverünk. A virágokat megmossuk, lecsepegtetjük és a sűrű tésztába mártjuk. Közben olajat forrósítunk, amiben kisütjük a „pongyolás” virágokat. Melegen, vaníliás porcukorral meghintve fogyasszuk. Vigyázat! Elég laktató édesség, nem kell sokat készíteni belőle!
Felhasznált irodalom:
Magyar Katolikus Lexikon (http://lexikon.katolikus.hu/P/p%C3%BCnk%C3%B6sd.html)
Magyar Nemzet, 1993. június 12. (56. évfolyam, 135. szám – old. szám nélkül)
Reggeli Hirlap, 1929. május 18. (38. évfolyam, 111. szám) 6. old.
Délmagyarország, 1994. május 21. (84. évfolyam, 118. szám) 14. old.
Petőfi Népe, 1996. május 25. (51. évfolyam, 122. szám) 7. old.
[1] Reggeli Hirlap, 1929. május 18. (38. évfolyam, 111. szám) 6. old.
[2] Magyar Nemzet, 1993. június 12. (56. évfolyam, 135. szám)
