Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Kultea














"Foodapest"
Ízelítő a kávéfogyasztás történetéből
2004-11-22 - 2004-11-26


A kávécserje Etiópiában őshonos növény. A pörkölt terméséből készült forró ital a kávé, melynek fogyasztását legkorábban az 1410-es, majd az 1510-es években emlegették az Ádeni-öböl, illetve a Vörös-tenger túlsó partján, Áden és Mekka arab városokban, valamint Kairóban.

A kávéivás a 16. sz. végére az egész arab világban elterjedt, de csak a felső társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, miután a kávé még igen drága volt és kevés volt belőle.

A hódító török tisztviselők a kávéfogyasztásról nem mondtak le az elfoglalt európai területeken sem. Mégis a 17. század közepéig csak szórványos, egyedi esetekben említik ezt a szokást az európai források. A fordulat éve Angliában 1650, Franciaországban 1669 volt. Az előbbi dátum az első, oxfordi kávéház megnyitásának időpontja, amit rohamos gyorsasággal követett a többi. Párizsban IV. Mohamed szultán követe kínálta fogadásain a forró italt a franciáknak, akik annyira megszerették, hogy kávéárusító üzletek sora nyílt meg a fővárosban, majd 1686-ban az első, igazi francia, kristálycsilláros, márványasztalos kávéház: a híres Procope.

A kávé, mint török ital és áru, már a 16. században megjelent Magyarországon is. A hódoltság alatt a magyar lakosság is megismerkedett vele, de távol tartotta magát a hódítók sajátos szokásától. A "kávé" szót először Zrínyi Miklós írja le 1645-ben a "Szigeti veszedelem" c. költeményében. Fogyasztása nálunk csak akkor terjedt el, amikor, mint új európai divat jelent meg a 17. század végén, Buda visszafoglalása után. Apor Péter 1736-ban már úgy számol be könyvében a kávéról, mint a reggeli állandó itala a tea és a csokoládé mellett. Mint kiderült, II. Rákóczi Ferenc is nagy kávéivó hírében állt. 1714-ben Pesten, majd Budán, Óbudán, 1739-ben Szegeden megnyíltak az első kávéházak.

A 18-19. század fordulóján nemcsak az úri családok, hanem a diákok, polgárok, kispolgárok és a munkás rétegek is behódoltak az új divatnak. Közben országszerte nőtt a kávéházak száma. A reformkori kávéházak közül a Pilvax volt a leghíresebb Pesten. A polgárosodó életforma egyik következménye a kávéházi élet kialakulása, amely különösen a nagyvárosokra volt jellemző. A kávéházak a társasági életnek egyúttal mindennapos színterei, vendéglátó- és szórakoztatóhelyei is lettek. Később a 19-20. század fordulóján a kávéházi kultúra virágkoráról beszélhetünk. Akkoriban Budapestet a "kávéházak városának" nevezték el, ugyanis közel ötszáz kávéház működött a fővárosban. A korszak kávéházainak sajátos varázsa volt, ami a társadalom csaknem minden rétegét vonzotta. A fejlődő nagyvárosi élet nélkülözhetetlen mozgatórugói: az üzleti, politikai és kulturális élet információinak gyors áramlása, a reklámtevékenység, a kapcsolatok kiépítése és fenntartása e korszak polgárai számára leginkább a kávéházakban volt lehetséges.




Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1036 Budapest, 
Korona tér 1.
(volt Dugovics Titusz tér)
Tel.:375-62-49
Fax.:269-54-28
e-mail: mkvm@iif.hu

Megközelíthető a 206-os és a 86-os busszal (Kiscelli u.), az 1-es villamossal és az 5-ös hévvel (Szentlélek tér)




Fenntartó intézmény: