1913-ban nyílt meg a hatemeletes Astoria Szálló, melyet Hikisch Rezső és Ágoston Emil terveztek. A korabeli újságcikkek szerint modernnek és kényelmesnek mondott luxusszálloda belső terét Forgó Gábor építész tervezte. A hall, az étterem, a porta egyes részei ma is műemléki védelem alatt állnak.
Az Astoria Szálló 1912-1913 között Hikisch Rezső és Ágoston Emil tervei alapján épült fel. 1913-ban a Magyar Asztalosmesterek Lapja beszámolt róla, hogy a „három és félszázezer koronát kitevő bútorzatára a Kristóf-téren levő Műasztalosok Szövetkezete kapta meg a megrendelést.” – azaz, már nem kellett Angliából megrendelni a bútorokat. 1914. március 14-én nyílt meg. Már ekkor luxusszállodának tartották, hat emeletén 200 szobával és 60 magánfürdővel várta vendégeit, a legkorszerűbb liftet, központi fűtést és több, egyéb kényelmet szolgáló elemet is beépítettek. A tulajdonosa ekkor Gellér Mihály, a kor híres vendéglátósa volt. A szálloda megnyitásakor az újságokban megjelenő hirdetések mind a new york-i Astoria szálló tükörképeként hivatkoztak rá. Az épület földszinti üzlethelyiségeiben azonnal üzletek nyíltak, többek közt fodrászat és bőröndös is működött. A szuterénben söröző és bár szolgálta a vendégeket, a márvány-hallban és az éttermekben pedig élőzene szólt.
A szálloda belső, empire stílusú elemei, többek közt a márványoszlopok az 1914-es megnyitásra készültek el, később azonban többször is átépítették. A második világháborúban, az 1956. októberi események során és 1963-ban a 2-es metróvonal kialakításakor is megsérült. 1986-ban újították fel. Az oszlopai, lambériái, tükörrendszere, galériája ma műemléki védettség alatt állnak.
