A drogisták legfőbb cikkei vegyszerek, gyógyfüvek, szappanok, aetherikus olajok, esszenciák és illatszerek voltak. De árultak fényképezéshez szükséges ezüstnintrátot, fertőtlenítőszereket, mint milyen a vörös karbolpor, a naftalin, amelyet dekára mértek, és tiszta alkoholt is árultak, kimérve.
A Neruda cég története 1871-ben kezdődött. A drogista szakmát Prágában elsajátító Neruda Nándor ekkor nyitotta meg „Az arany méhkashoz” címzett drogériáját a Hatvani utca 7. szám alatt (későbbi a Kossuth Lajos utca). A városban csak néhány illatszertár és gyógynövénykereskedés volt ebben az időben, a gyógyfüveket a piacon, az egykori Rózsa téren vásárolták a helyiek.
A cég szépen prosperált. 1891-ben átköltözhetett a szomszédságban felépült vas áruház földszintjére. Az itteni drogéria berendezéséről csodálattal írtak, a korabeli sajtó iparművészeti csodának nevezete. 1895-ben a ház tulajdonosa úgy felsrófolta a bérleti díjat, hogy a boltot vissza kellett költöztetnie a Hatvani utcába az eredeti helyére. Azonban a drogériára akkor is emlékeztek, amikor az már elköltözött onnan. Hatalmas kirakataival Európában is egyedinek számított.
Alapvetően drogéria volt ez az üzlet, az 1891-es, közel kétezer cikket felsorakoztató árjegyzéke arról tanúskodik, hogy az áruválasztékot állandóan bővítették, és hagyományos drogériacikkeken kívül minden bel- és külföldi kozmetikai cikket is árusítottak. Parfümöket Bécsből, Grazból, Párizsból hozattak. Árusítottak gyógylikőröket, konyakot, finomszeszt, gyarmatáruk egész sorát.
Az 1880-as években itt volt a Nestlé gyermektápliszt főraktára. Neruda Nándornál vehettek Magyarországon először sütőport és hajregenerátort. Ez utóbbi saját recept szerint is készült „Neruda Patrol” néven. A cég a 20. század elején már árusított Colgate fogkrémet és Gillette borotvapengét.
A császári és királyi udvari szállító Neruda Nándor gyógyáru-nagykereskedőről mindent elárulnak árjegyzékei, amelyeket évről évre kiadott, hogy megismertesse vevőközönségével cikkeinek széles választékát, soha nem mulasztva el annak hangsúlyozását, hogy a világ fejlődése szüntelen, s e szakmában is úgyszólván naponta születnek újdonságok. Ezek esetleg még nem szerepelnek az árjegyzékben, de a boltban már megtalálhatók. Ám ha a címnek még ezen túl is lenne valami kívánsága, úgy az óhajtott cikket azonnal beszerzi. A Neruda-féle drogéria nemcsak napjaink háztartási és illatszerboltjainak feladatát látta el, hanem a gyógynövény-üzletekét is, és egy kissé a csemegeboltokat, gyógyszertárakat is helyettesítette. Így nem csoda, hogy a vaskos árjegyzékek 150-160 oldalt is kitettek.
Mindez együttesen nagy forgalmat biztosított a divatos és előkelő boltnak; a kozmetikumokat úgy válogatták ki a vevő számára, hogy legjobban megfeleljen bőr- és hajszínének, egyéniségének.
Neruda több kiállításon is érmeket nyert: Bécs (1873, 1890), Székesfehérvár (1879), Trieszt (1879), Barcelona (1885), Budapest (1885, 1896), Párizs (1900), Pécs (1907). A nagykereskedelemmel is foglalkozó Neruda Nándor érdeme volt a gyógynövény exportjának megindítása.
Nerudának, elsőként az országban, a Telepy utcában gyógynövény-feldolgozó laboratóriuma volt, ahol a legkorszerűbb gépekkel szárították, keverték a különböző gyógynövényeket. Az üzletben keverékek gyanánt és külön-külön is árusították mindezt, tanáccsal szolgálva, hogy milyen panaszra mit használjanak.
Munkásságáért 1907-ben kereskedelmi tanácsossá nevezték ki. Szakmájában elsőként nyerte el a cs. és kir. udvari szállítói címet. Nevéhez fűződik a Drogista Ifjak Egyesületének megalapítása. Szerepet vállat a drogista szakoktatás megindításában is.
1899-ben lépett a cég szolgálatába ifj. Neruda Nándor. A Svájcban tanult fiatalember modern szellemet hozott magával. Éveken át dolgozott a Magyar Drogista Testület megalapításán, melynek első elnöke volt. Kormányfőtanácsosi címet kapott, a Perui Köztársaság tiszteletbeli konzuljának nevezték ki.
Nerudáék két generáción át vezették az üzletet, számos drogistát képeztek ki, náluk tanulta ki a szakmát Molnár József és Moser János.
Az első világháború után már a cégalapító fia állt a pult mögött, aki nem volt képes szembeszállni az egyre több konkurens drogériákkal és új árucikkekkel. A háború után mindinkább a gyógyszer-készgyártmányok felé tolódott el a hangsúly.
Négy fia volt, de egyik sem volt hajlandó kereskedő lenni. Az országot is sújtó gazdasági válság hatására az 1930-as években az üzletet a barátok és a hitelezők mentették meg. Ifj. Neruda Nándor, m. kir. kormányfőtanácsos, tiszteletbeli perui főkonzul, 57 éves korában, 1936. június 4-én szívszélhűdésben elhunyt. Az 1930-as évek legsikeresebb vállalkozása a Molnár és Moser cég 1937-ben megvette Nerudáék drogériáját.
A céget 1949-ben államosították, és az Illatszerbolt Vállalat 111. fióküzleteként üzemelt, Camea néven. 1984. július 25-én be kellett zárni a boltot, mert sürgetővé vált a műemlékvédő munka elvégzése. Ekkor az üzemeltető nagyvállalat korszerűsíttette az üzletet. Átalakították a fűtést, a pincében üzemelő kazán és a padlófűtés biztosította az egyenletes meleget a korábbi, ugyancsak műemlék jellegű angol Heating örökégő kályha helyett. A kályha a régi helyén maradt.
A pincében felszabadult a raktárhelyiség, ami átvette a szerepét az üzlet mögött raktárnak, amit napicikkek eladására önkiszolgáló részleggé alakították. Az üzlet első részében továbbra is nyugodt körülmények között zajlott az egyedi kiszolgást kívánó cikkek kínálata. Ugyancsak a felújítás során eltüntették a neoncsöveket és helyettük egyedi lámpákat szereltek fel, melyek a bolt hangulatához jobban illettek.
