Stühmer Frigyes 1843-ban Németországban született, ott tanulta ki a cukorkakészítés mesterségét. 1868-ban érkezett Pestre, hogy átvegye az Ősz (ma Szentkirályi ) utcai cukorkaüzem vezetését. Két év múlva megvásárolta a kis üzemet. Kezdetben csak cukorkakészítéssel foglalkoztak, később a csokoládé is bekerült termékei közé. A kis üzemben szaloncukrot, csokoládébonbonokat, karácsonyi és húsvéti figuráka készítettek, melyhez a csokoládét Csehországból szerezték be.
Az üzem gyorsan fejlődött. Stühmer Frigyes első nyilvános szereplésén, 1879-ben a Székesfehérvári Országos Kiállításon „jó minőségű és versenyképes czukornemekért” aranyérmet kapott. 1882-ben megkapta az Országos Iparegyesület ezüstérmét, és elsők között engedélyezték neki, hogy a magyar címert használja termékein. 1883-ban csokoládégyárat létesített, az 1885. évi Budapesti Általános Kiállításon pedig már sikerrel szerepelt a Stühmer-csokoládé, és ekkor már exportra is termelt. Ferenc József a magyar ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Stühmer Frigyest a koronás magyar érdemkereszttel tüntette ki. Ám egészségét a túlhajtott munka aláásta, 46 évesen meghalt. Korai halálát őszinte részvét övezte. A gyárat özvegye és sógora csak nagy nehézségek árán tudta átmenteni a következő generációnak.
Az üzlet vezetését a másodszülött fiú, a tehetséges Stühmer Géza vette át. A gyárnak mentőövet jelentett az 1907-es ipartörvény, mely állami támogatással lehetővé tette az egész géppark lecserélését. Ugyanekkor megszületett a kiskereskedelmet kikapcsoló fióküzlet-hálózat gondolata is.
A gyár mellett a kezdetektől működött egy kicsiben árusító üzlet, melyet a közeli iskola diákjai előszeretettel látogattak. A forgalom különösen karácsony és húsvét táján volt kiemelkedő. A szaloncukor, marcipán és csokoládéfigurák miatt ünnepek előtt tolongás volt a kicsi üzletben.
1879-ben megnyílt az első fióküzlet Pesten, a Kecskeméti utcában. Egykori berendezéséből két angyalfejes pult és két korinthoszi fejezetű, csavart oszlopokkal díszített tükrös vitrin a magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba került. A nagy fiókosítási program 1912-ben a Margit körúti édességbolt megnyitásával kezdődött, a világháború kitörése azonban megakasztotta az ígéretes tervet.
1930-as évek végére a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban több mint 60 fióküzlettel és mintegy 150 lerakattal rendelkeztek. A Stühmer fióküzletek modern üzlettípust képviseltek, portáljaik azonos művészi felfogásban készültek. A Stühmer boltok többségét Kende Ferenc tervezte az 1920-as években. Ő tervezte 1926-ban a Bartók Béla út (egykor Horthy Miklós út) 1. sz. alatt működő Stühmer fióküzletet is.
A Bartók Béla úti üzlet berendezése 1992 óta műemléki védelem alatt áll. Az üzlet galériás berendezésének legmívesebb részlete a diófurnéros, intarziával díszített elárusító pult.
Forrás:
Magyarország legnagyobb csokoládégyára. In: S. Nagy Anikó: Istenek eledele. Budapest, 2014. 155-163.
