2022. április 6. | Balogh Ádám
Az emberek a kedvenc csészéjükből, a kedvenc helyükön, az általuk kedvelt módon szeretik fogyasztani a kávéjukat, erre pedig számtalan lehetőségük akad. Évente több mint 500 milliárd csésze kávét iszunk meg világszerte, ennek közel felét reggel fogyasztjuk. A világ legnagyobb kávéfogyasztója régóta az Amerikai Egyesült Államok, ám Finnországban a legmagasabb az egy főre jutó kávéfogyasztás mértéke. Egy finn átlagosan 12 kg kávét iszik egy évben, míg egy amerikaira mindössze 4,2 kg jut évente. Magyarországon a lakosság 80-85%-a kávézik, átlagosan napi 1-2 csészét iszik, ami egy főre lebontva 2,4 kilogramm kávét jelent évente.
A kávé az olaj után a második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi árucikk a világon, valamint a második legtöbbet fogyasztott ital a víz után. Napjainkban a világ össztermelésének jelentősebb felét (63%-át) a Coffea arabica adja, másik felét (37%-át) a Coffea robusta. 2020 májusát megelőző egy évben az Arabica kávé kivitele világszerte 80,07 millió zsák volt, a Robustáé 47,58 millió, vagyis a kávétermelő országok összesen 127,65 millió zsák, 7 659 000 tonna kávét exportáltak 2019 és 2020 májusa között.
Az elmúlt években felröppentek a hírek a sajtóban, hogy világszerte drágul a kávé, mivel Brazíliában a klímaváltozás következtében hidegebb időjárás volt jellemző, majd kevés csapadék esett, ami miatt aszály alakult ki az országban, ezt pedig tetézték a COVID-19 járvány hatásai, amik szintén negatívan érintették a dél-amerikai állam kávé-előállítását. A kevesebb termés – több százezer tonnáról beszélhetünk – miatt a kávépiacon instabilitás és bizonytalanság alakult ki, beindult az árupiaci spekuláció is. Mindezek következtében a kávéárak az elmúlt években globális szintű emelkedést mutatnak. Ha napjainkban kávét szeretnénk vásárolni a boltokban, akkor már mi magunk is közvetlenül érezhetjük a pénztárcánkon, hogy egy 250/500/1000 g-os kávé ára nemrég még pár száz forinttal kevesebb volt. Hogyan vált Brazília ennyire fontos világpiaci tényezővé?
Brazília földjén eredendően nem termett meg a kávé, csupán a 18. század elejére indult be a kávétermesztés, amelyet kezdetben rabszolgák által művelt ültetvényeken (1888-ig) gondoztak. A 19. század közepére Brazíliában a kávé monokulturális termelése alakult ki, ezt követően az ország fő húzóágazatává vált a 19-20. század során. Brazíliának főként a dél-keleti területein São Paulo, Rio de Janeiro, Paraná, Minas Gerais, Bahia és Espirito Santo államokban hódított teret a kávétermesztés, ahonnan a világ minden tájára elsősorban áruszállító hajókkal exportálták a nyers és feldolgozott kávét. Brazíliában mindkét fő kávéfajta az arabica és a robusta is megtalálható. Napjainkban a világ kávétermelésének és exportálásának az egyharmad részét Brazília bonyolítja le.
Az említett évszázadok során a világ kávékereskedői – sőt az egyes államok brazíliai konzulja is – figyelemmel kísérték a brazíliai történéseket, például a gazdálkodást befolyásoló időjárást és a várható éves terméshozamokat egyaránt, mivel tudták, hogy ha valami miatt csökken a termelés, akkor az negatív hatást fejt ki az egész világ kávépiacára. Brazíliában korábban is gyakran előfordultak az időjárási ingadozások, mint például fagyok vagy aszályok, de nem voltak ritkák a járványok, illetve a háborús események sem, amik áremelkedést okozhattak. Ilyen nehezebb év volt például: 1887, 1902, 1904, 1912, 1918, 1942, 1953, 1955, 1957, 1966, 1975, 1981, 1985, 1994, valamint 2021 és 2022 is. Tehát mint láthatjuk, már korábban is történtek elakadások és áremelkedések a történelem során.
A kávétermést általában nagy kávékereskedelmi vállalatok vásárolják fel, az ő kezükben van a világ kávékereskedelmének irányítása. Minden „kávékikötőben”, ahonnan a kávét exportálják, van a cégeknek megbízottja, ügynöksége, amely az átvett kávét behajózza és továbbítja a megrendelő országok vagy a hozzájuk közel eső kikötőkbe. Az elmúlt évek egészségügyi, politikai és gazdasági eseményei azonban a szállításokat is meglehetősen drágították. Az elemzők szerint a helyzet a következő években sem fog javulni még. Brazílián kívül más kávétermelő államokban, például Kolumbiában, Etiópiában és Vietnámban sem gördülékeny a kávé-előállítás és -szállítás. Mivel jelenleg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, ezért mindannyian az árak emelkedését tapasztaljuk.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a növekvő kávéárak mellett is számtalan kávézáshoz köthető közkincset őriz, amelyek közül néhányat ezúton szeretnénk Önöknek mintegy vigaszként bemutatni.
Felhasznált irodalom:
William Gervase Clarence-Smith – Steven Topic (Ed.): The Global Coffee Economy in Africa, Asia, And Latin America 1500–1989. Cambridge University Press, Cambridge, 2003.
Rudnay János: A kávé – A kávé és a kávéházak története, italkészítés, receptek, orvosi tanácsok. Budapest, 1976.
International Coffee Organization
Kávé-áremelkedésről szóló cikkek:
Portfolio – Ezt nem ússzuk meg: durván elszáll a kávé ára (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220303/ezt-nem-usszuk-meg-durvan-elszall-a-kave-ara-528099)
Agrarszektor.hu – Puskaporos hordóvá vált a globális kávépiac? Árrobbanástól tartanak az elemzők (https://www.agrarszektor.hu/noveny/puskaporos-hordova-valt-a-globalis-kavepiac-arrobbanastol-tartanak-az-elemzok.30886.html)
Origo – Tíz éves csúcson a kávé ára (https://www.origo.hu/gazdasag/20211201-kave-ar-dragulas-nyersanyag-brazilia.html)
Világgazdaság – Faragó József: A második fél évre várják az árrobbanást a kávépiacon (https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/06/a-masodik-fel-evre-varjak-az-arrobbanast-a-kavepiacon)
24.hu – Vaskor Máté: Elszállt a kávé ára, előbb-utóbb a pénztárcánk is megérezheti (https://24.hu/kulfold/2021/10/03/kave-vilagpiaci-ar-dragulas-trendek)
