2022. november 9. | Németh Nóra
Múzeumunkban „Játékarchitektúrák – Majercsik Krisztina, Kelle Antal játékai” címmel időszaki kamaratárlat nyílt a múlt hónap elején. A Budapest Design Week alkalmából rendezett kiállítás célja, hogy a látogatók megismerhessék a közelmúlt magyar fejlesztésű, formatervezett építőjátékait. A tárlat tematikája egyúttal kapcsolódik a rendezvénysorozat idei „Találkozások terei – építészet és design” központi témaköréhez is.
A kiállításon szereplő valamennyi játék Majercsik Krisztina (1955-) játéktervező-és szakértő, valamint férje Kelle Antal (1953-) tervezőmunkáját dicséri. A házaspár az 1970-es években ismerkedett meg a budapesti Műszaki Egyetemen, ahol mindketten gépészmérnöknek készültek. Krisztina az egyetemi évek után egy fővárosi szövetkezetnél helyezkedett el játéktervezőként. Férjével ezekben az években kezdett játékszerek kutatásával foglalkozni. Munkájuk révén szoros kapcsolatba kerültek az 1981-ben megalakult Szórakaténusz Játékmúzeummal. Az intézmény megbízása alapján restauráltak és rekonstruáltak magyar játékműhelyekben készült játékokat. A játékszer kutatások eredményeképpen 1985-ben Majercsik Krisztina tollából megszületett a „Régi, érdekes játékok” c. kiadvány, mely a hagyományos játéktörténet helyett 74, érdekes elven működő játékot mutat be rajzok kíséretében. A könyv megjelenése után Krisztina játékgyűjtésbe fogott, a lemez-és egyéb klasszikus játékokat magába foglaló gyűjteménye mára több mint 3000 darabra duzzadt. Tevékenységének egyik legfőbb eredménye pedig a 25 éve működő, hasonmás játékokat forgalmazó és kiállításokat, eseményeket szervező hely, a „Játékszerek Anno kiállítóterem és bolt” a budapesti Teréz körúton.
A közös munka évtizedei alatt a házaspár számtalan új játékot fejlesztett ki. Az „Érzékelő” és a „Balance” nevű játékcsaládot óvodák és általános iskolák alsó tagozata számára ajánlott taneszközé nyilvánították, a „Blick” nemzetközi sikert aratott. A „Maugli játékcsalád” – különösen a „Lépegető teknősbéka” és a „Majomkéz” – két évtized elteltével, Európa több országában még ma is forgalmazott mozgáskoordináció fejlesztő termék. Szakmai elismertségüket számos díj bizonyítja: Interplayexpo Nívódíj (1981), Az Év Játéka Díj (2003), Kiss Áron Magyar Játék Társaság Kiss Áron díja (2003), Pro Ludo díj (2004), Magyar Gyermekjáték Tervezési Pályázat Fődíja (2007), Német Fajáték Formatervezési Díj (2001, 2003).
A régi játékok megismeréséről és az újak kifejlesztéséről a következőket vallják: „Azért kell megismerni a régi játékokat, hogy ne találjuk ki újra azokat, hanem az arra érdemeseket tovább fejlesszük, vagy valóban újakat szüljünk. 10 000 kis autó után megtervezni a divat szerinti 10 001-iket, nem a mi feladatunk.” A műhelymunkában megvalósuló közös alkotótevékenység során a feladatok megoszlanak: Krisztina a játékérték (a játék anyaga, játékszabályok, pedagógiai szempontok, biztonság stb.) kidolgozására helyezi a hangsúlyt, míg Antal a tárgyak megjelenéséért felel. A tervezők legfőbb célja, hogy a játékérték, a hozzárendelt forma és az anyagválasztás egyensúlyban legyen.
A kiállítás címe arra utal, hogy valamennyi bemutatott tárgy a konstrukciós, vagyis az építőjátékok csoportjába sorolható, több közülük pedig jól ismert épületek részleteit, szerkezetét idézi fel. Amikor a tárlat elnevezésén gondolkoztunk, játék és architektúra kapcsolódási pontját keresve Kassák Lajos konstruktivista képarchitektúrái adták az ihletet.
A játékokat tervezőik mérnöki precizitással és logikával alkották meg, figyelve a minőségi anyaghasználatra és az izgalmas designra. Ha építőjátékokra gondolunk, általában tökéletes geometriai formák (kocka, gömb, henger) jutnak eszünkbe. A tárlaton azonban egészen más világ fogad minket. Több tárgy ívelt vonalvezetésével, áttört szerkezetével, organikus formáival hívja fel magára a figyelmet.
A mozgást, a dinamikus változást ugyancsak nem szoktuk az építőjáték fogalmával összekapcsolni, egy-egy bemutatott játék azonban megcáfolja ezt a közkeletű feltételezést. A kiállított tárgyak továbbá olyan alapvető tudományos fogalmakkal ismertetnek meg, mint a statika, a dinamika, az egyensúly, a nyomaték, a súrlódás vagy éppen a térkitöltés, miközben fejlesztik ügyességünket, kreativitásunkat, térlátásunkat, csiszolják elménket. Egyszóval kiváló agytornát jelentenek kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A kiállításban vitrinekbe rendezve és látványos fotónagyítások formájában tíz féle építőjátékot láthat az érdeklődő.
Az Homage G. Eiffel nevű játék nem csak a híres párizsi torony megjelenését juttatja eszünkbe, hanem áttört, látványos elemei között felfedezhetők a londoni Kristálypalota és a budapesti Nyugati pályaudvar motívumai is. Játszható szabályok szerint társasjátékként (például a Jengához hasonlóan), de szabadon is építkezhetünk az elemekből. A játék lehetőséget nyújt, hogy izgalmas „vasszerkezeteket” (épületeket, tornyokat, hidakat) építsünk fantáziánkra hagyatkozva.
A Pisa a híres ferdetornyot megidézve különböző ferdeségű és csúszófelületű, ék alakú elemből áll, melyek elforgatása először az építmény elferdülését, majd leomlását eredményezheti. A különleges kivitelezésű és hajtogatású, az itáliai reneszánsz mesterek korát idéző rajzokkal megtervezett használati utasítás három játékszabályt foglal magába. Kisgyermekek a megérzéseinkre támaszkodva építkezhetnek a toronyszeletekből, felnőttek az elemek elforgatásával társasjátékként játszhatják. A színek és a rajtuk lévő jelölések fontos szerepet játszanak az építkezés során. A Pisával való játék a lejtő és a súrlódás fizikai fogalmaival ismertet meg.
Látványában a Pisához nagyon hasonló, de kétszer olyan magas torony építhető a Kígyótorony nevet viselő építőjátékból. Az elemek kapcsolódási módja miatt azonban nem a surlódás érzékelésére, hanem a súlypont és az alátámasztási pontok mérlegelésére kifejlesztett játékról van szó. Elemei ugyancsak ferdék, de megakasztó gömbölyű peremük miatt nem tudnak lecsúszni egymásról, hanem hiba esetén az egész torony eldől, leborul. A 16 toronyszeletet magába foglaló készletből változatos ívekkel kanyargó, „kígyózó” torony építhető. Tartoznak hozzá bonyolultabb szabályok is, de az egyik legegyszerűbb cél a minél magasabb borulásmentes torony építése.
A Kreabau 14 elnevezésű játék tizenkét kockából, egy hengerből és egy gömbből áll. Az alkotóelemek nem tökéletes geometriai formák, hanem kimetszettek. Éppen „tökéletlenségük” teszi lehetővé, hogy izgalmas, szokatlan és változatos módon építkezzünk belőlük. A különböző szögeket bezáró sarokkiképzéseknek köszönhetően eltérő mintázatú, síkbeli mozaikokat készíthetünk az elemekből, például dekoratív csillagszerű képződményeket. A síkban épített formák egy része öntartó, vagyis felállíthatjuk őket úgy, hogy az elemek egymást támasztva vagy egymásba kapaszkodva nem esnek szét. Építhetünk egyenes, görbe vagy éppen elágazó tornyokat, valamint boltíveket is. A megépíthető formák sokszínűségét videófelvétel érzékelteti, de mindenki a fantáziájára hagyatkozva kedvére építkezhet az elemekből. A játék többszörösen díjazott alkotás.
A Varázslatos háromszögek nevű játékot nyolc azonos méretarányú és nagyságú háromszög és egy gurulás-nehezített fa golyó alkotja, mely sokféle, izgalmas sík-és térbeli forma megépítését teszi lehetővé. Készíthetünk belőlük mozgásban lévő figurákat, geometriai idomokat, térgeometriai formákat vagy csillagokat is.
A Tűz mozaikjáték az egyenes vonalak világával szakítva az íves formák világába vezet minket. Az elemekből felületkitöltéssel, valamint a rések változtatásával szemet gyönyörködtető, stilizált virágra, lángnyelvre, madárszárnyra, napsugárra, hópehelyre emlékeztető alakzatok vagy absztrakt struktúrák építhetők.
A Madárkák nevet viselő játék megalkotásához a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum emblémája adta az ihletet. A metszetében madarat formáló esztergált körgyűrűből „tortaszeleteléssel” nyerték ki a figurákat. Geometriai formákat, például kockákat könnyű egymásra helyezni és tornyot emelni belőlük. Ha az elemek nem stabilak az építés nehezebb. A játék célja a hintázó madárformák borulásmentes egymásra helyezése, illetve azokból torony építése, ami ügyességet és jó logikai érzéket kíván. Az egyik madár színe a többitől eltérő, egyedül ez érintkezhet a talajjal.
Az Imbolygó olyan építőjáték, melynek elemeiből sokféle pörgettyű, jojó, keljfeljancsi, guruló, vagyis számtalan dinamikusan mozgatható játék építhető. Első ránézésre az imbolygó egyetlen tárgynak tűnik és csak a működését megmutató videó segítségével érthetjük meg, hogy hányféle játék hozható létre az alkotóelemekből.
A Gurító az ismert golyós és snúrozó[1]játékok szabályait használja fel, ám olyan fatárcsákkal, amelyeknek oldalai nem párhuzamosak. Emiatt mindig a palástjuk legnehezebb pontján állnak meg, így befolyásolva a gurítási hosszt, illetve a stabil megállási pozíciót. A szabálytalan, vájatokkal jelölt fa korongokból torony is építhető.
A Tavasz nevű mozaikjáték üde színei felidézik a természet újjászületését. A teljesen azonos formájú, ívelt vonalú alakzatokból a legkülönbözőbb természeti képződményeket, például virágokat, állatfigurákat vagy teljesen absztrakt mintázatokat alkothatunk megadott minták vagy képzeletünk alapján. A játék különlegessége, hogy gyártója a magas minőségben kivitelezett termékeiről híres svájci játékgyártó vállalat, a Naef Spiele AG.
A kiállításban helyet kapott egy játszósarok is, ahol három játék (Homage G. Eiffel, Pisa, Kreabau 14) kipróbálására folyamatosan lehetőség nyílik. Az érdeklődőket rövid leírások és QR kóddal beolvasható videók segítik. Tárlatunkra szeretettek várjuk kíváncsi, kísérletező kedvű látogatóinkat, gyermekeket és felnőtteket egyaránt!
A bejegyzés megírásában nyújtott segítségéért köszönetemet fejezem ki Majercsik Krisztinának és Kelle Antalnak.
A kiállításmegnyitóról és a kipróbálható játékokról készült kedvcsináló videó ITT tekinthető meg.
Külön köszönettel tartozom Nagy Gézának, aki a tárgy- és enteriőrfotókat készítette.
__________________________________________________________________
[1] Snúrozás: pénzérmék dobálása földre húzott vonalra, a játékban az nyer, akinek a pénze a legközelebb esik hozzá. A német Schnur (‘madzag’) szó magyar származéka, annak alapján, hogy a játékot eleinte kihúzott vagy lefektetett madzagra játszották. A német szó a magyar zsinór előzménye.
Felhasznált irodalom és forrásjegyzék:
Wolf Magda: A Majercsik-Kelle házaspár. In: Magyar Iparművészet, 1995. 2. évf., 5-6. sz.. 20-21.o.
Játszani mindenki szeret: 25 éve fejlődik a nosztalgiajátékok családi boltja. Interjú Majercsik Krisztinával. Forbes online, 2020. dec. 24. Hozzáférés: ITT (Utoljára megtekintve: 2022.10.24.)
Magyar Etimológiai Szótár. Hozzáférés: ITT (Utoljára megtekintve: 2022.11.03.)
Majercsik Krisztina: Régi korok játékai a 21. században. Játékszerek Anno. In: Játék és tudomány a Hetedhét Játékmúzeumban. Válogatás a Moskovszky Éva emlékére rendezett konferenciák előadásaiból 2012-2016, Székesfehérvár, 2017, 217-218.o.
