2020. május 25. | Veress Kinga
150 évvel ezelőtt született Helbing Ferenc (1870–1959), a hazai szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb művelője. Születésének évfordulója alkalmából a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a plakátművészet nagyjait bemutató monográfia-sorozat indításával tiszteleg a hazai reklámgrafika egyik első képviselőjének életműve előtt.
1914 és 1936 között, pályájának utolsó húsz évében Helbing már nem elsősorban a reklám- és kereskedelmi grafikára koncentrált, tevékenysége 1936-os nyugdíjba vonulásáig három különböző területre összpontosult. Tanára, 1927-től igazgatója volt az Iparművészeti Iskolának, tervezőgrafikusként és iparművészként állami megrendeléseket teljesített, saját kedvtelésére pedig festett és illusztrációkat készített.
A háború kitörésekor az Iparművészeti Iskolában a besorozások és a katonai kórház létesítése mellett is igyekeztek folytatni az oktatást. Helbing a helyén maradt, és a hadiállapot éveiben is vezette a grafikai osztályt. A háborúra reflektálva allegorikus ábrázolásokat készített Dürer nyomán (Apokaliptikus lovasok). Allegorikus alak jelenik meg A világháború képes krónikája című kiadvány borítótervén és A világháború története 1914–1918 című könyv borítóján is.
A két háború közötti munkái stilárisan leginkább a korszak Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevével fémjelezhető konzervatív szellemiségű, múltidéző irányához tartoznak. Ez aligha meglepő, hiszen Helbing ekkor leginkább állami megrendelésre dolgozott. A tradíciókhoz való kötődés, a nemzeti szimbólumok használata azonban a többi művére is jellemző.
A sorozatunkban közreadott alkotások – számos más társukkal – az MKVM által szervezett kiállításon élőben is megtekinthetők lesznek.
A tárlat pontos időpontjáról Facebook oldalunkon tájékozódhatnak majd.
Végezetül egy idézet Helbing Ferenctől:
„Én voltam egyik az elsők között, aki itthon az új stílusért a grafikában harcolt […] és ezen a téren úttörő munkát végeztem.”
(A szöveg Földi Eszter Helbing Ferenc (1870–1959) címmel készülő kismonográfiájának szerkesztett részlete. A képeket a Magyar Nemzeti Galéria bocsátotta rendelkezésünkre a kötethez.)
