2020. április 6. | Veress Kinga
150 évvel ezelőtt született Helbing Ferenc (1870–1959), a hazai szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb művelője. Születésének évfordulója alkalmából a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a plakátművészet nagyjait bemutató monográfia-sorozat indításával tiszteleg a hazai reklámgrafika egyik első képviselőjének életműve előtt.
A magyarországi plakátművészet legfontosabb ösztönzői az 1890-es évek végétől rendszeressé váló pályázatok voltak. Ezek között kiemelkedő szerepe volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1898-tól meghirdetett kiállítási plakátversenyeinek, amelyeken a korszak fiatal, ambíciózus festői vettek részt. 1901-ben a tavaszi kiállítás pályázatát a litográfus-nyomdász Helbing nyerte meg.
A művész nem élt bonyolult szimbólumokkal, megejtő szépségű, nemes figurája kezében a paletta utal a festőművészetre. A plakát leghatásosabb eleme az arany háttér – a müncheni és bécsi szecessziónak szinte védjegye.
A festőművészet allegorikus ábrázolása több kompozícióján is foglalkoztatta Helbinget. A Társulat egyik pályázatára készülhetett az a rajz, amelyen kitárt szárnyú géniuszt ábrázolt, két kezében a festészetre és a szobrászatra utaló palettával és szobormodellel.
Az 1901-es Műcsarnoki tavaszi kiállítás plakátján látható alakhoz hasonló figurát szerepeltetett két emblématervén is. Az egyik változaton a palettát tartó nőalak a festészet allegóriája, míg a mögötte álló férfi a szobrászaté. A férfi kezében vésővel a kőlapba faragja a művészetekre utaló hármas pajzsot.
A másik terven egy igen érdekes változtatást figyelhetünk meg!
Itt a férfi tartja a palettát, a nőalak pedig egy grafikai mappát és egy lapot fog – talán éppen egy litográfiát szemlél. Helbing a grafikai alkotást is a művészet egyik ágaként mutatja be.
Tudtad-e?
A művészcímer eredete a középkorra nyúlik vissza, a három kis pajzs a festészetre, a szobrászatra és az építészetre utal.
(A szöveg Földi Eszter Helbing Ferenc (1870–1959) címmel készülő kismonográfiájának szerkesztett részlete. A fotót az Országos Széchenyi Könyvtár bocsátotta rendelkezésünkre a kötethez.)
