2020. március 30. | Veress Kinga
150 évvel ezelőtt született Helbing Ferenc (1870–1959), a hazai szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb művelője. Születésének évfordulója alkalmából a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a plakátművészet nagyjait bemutató monográfia-sorozat indításával tiszteleg a hazai reklámgrafika egyik első képviselőjének életműve előtt.
Helbing Ferenc a felvidéki Érsekújváron született, iskolai tanulmányait Crajován végezte a német nyelvű evangélikus iskolában. Művészi érzéke korán megmutatkozott, jól rajzolt és kedvvel színezgette az újságok képeit akvarellel. 1888-ban Budapestre utazott, ahol rögtön beiratkozott a Székesfővárosi Iparrajziskola esti rajztanfolyamára. Itt heti tíz órában rajzolni tanult, valamint az akvarellfestést gyakorolta.
Tervezőgrafikusi karrierje tíz évvel Budapestre érkezése után, 1898-ban indult el, amikor megnyerte a Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkiadó által hirdetett pályázatot Radó Antal Költők Albuma című kötetének díszkötésére.
Helbing korai terveire a müncheni szecesszió és főként Franz von Stuck hatása jellemző. Ez érezhető a pályanyertes művein: a Merkúr Bankház és a Képzőművészeti Társulat Tavaszi Nemzetközi Kiállításának plakátjain, valamint több kisebb tervén is. Szintén Stuck művészete inspirálta a Beethoven album borítótervét.
A borító érdekessége, hogy az ábrázoláson Helbing adaptálta a müncheni művésznek a zeneszerző halotti maszkja (!) után készült stukkó-portréját.
Tudtad-e?
Az 1890-es évek második felében a reklámgrafika bekerült a művészek érdeklődési körébe. Az új műfaj megnevezése sokáig bizonytalan volt, a kereskedelemmel való összefüggése miatt „merkantil” grafikának, vagy „üzleti” grafikának nevezték.
(A szöveg Földi Eszter Helbing Ferenc (1870–1959) címmel készülő kismonográfiájának szerkesztett részlete. A fotót a Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria bocsátotta rendelkezésünkre a kötethez.)
