2020. március 27. | Dr. Török Róbert
A két egymásra helyezett háromszög, a hexagram a sörfőzők ősi, középkor óta használt szimbóluma, egyúttal cégére, később pedig védjegye volt. Első megjelenése a 14. század végére tehető, ahol is a kolostori sörfőzés ábrázolásainál két csillagszerű háromszög ábrázolást láthatunk.
Ez kinézetre azonos a zsidó Dávid-csillaggal, de itt ebben az értelemben mást jelentett, a két szimbólumot nem érdemes összetéveszteni. Sok műtárgyon, főleg a 19. század végi öntött, barna és zöld sörösüvegen is megjelent ez a hexagram ábrázolás, melyet a zsidó hagyományokhoz kapcsolódó szimbólummal szoktak összekeverni. Ez azonban csak abban az esetben lehetett igaz, ha az adott sörgyáros, sört forgalmazó- és általában a palackozó zsidó származású volt.
A hexagram a sörös címkéken és védjegyeken is megjelent. Valójában ez a szimbólum a sörfőzés ősi jelképe, amely a sör létrejöttére és az ég áldására utal. („Komló, árpa, ég áldása!) A hatágú csillag egyesíti magában a négy elemet: a tüzet, a vizet, földet, a levegőt, amelyek mindegyikének köze van a sör főzéséhez: tűz, víz, árpamaláta-komló, a széndioxid pedig a levegő. A felfelé mutató háromszög az emberi cselekvést szimbolizálja, a lefelé mutató háromszög pedig jelképe az isteninek. A felfelé mutató háromszöget – tűz – vörössel, a lefelé mutatót – víz – kékkel is ábrázolták. A sörfőzés alapanyagait és folyamatát tehát jól magyarázzák ezek a szimbólumok. Sört, pedig mint tudjuk, az emberiség évezredek óta főz különféle módokon.
A középkori analógiák után egészen a 19. századig megmaradtak ezek a jelképek eredeti értelmükben. A bajor sörfőzők, valamint az osztrák, Bécs környéki sörgyárosok is használták a háromszögeket külön-külön és egymáson is, vörös és fehér színekkel. Az osztrák sörfőzők és sörgyárosok saját folyóiratának, a Gambrinusnak címlapján is látható volt ez a hexagram.
Hazánkban a Dreher Sörgyárak, az egykori DHRS Rt. sörbirodalom jelképein is megmutatkozik ez a háromszög ábrázolás, amely védjegyévé vált a ma is létező cégnek. A korai Dreher címkéken a két háromszög együtt is szerepelt. Ahogy a sörgyár fejlődött és mellék-üzemágai alakultak ki a két világháború között (Dreher-Maul Csokoládégyár, Konyak és Likőrgyár, szódavízüzem, tejüzem, stb.), a háromszög a sörgyár termékeinél lefelé mutatva, a melléküzemágak termékein pedig felfelé mutatva jelent meg. A háromszögekhez felirat is társult, három oldalán három szövegrésszel: Dreher Antal / Sörgyára / a gyár helyszíne: pl. Budapest; Trieszt, Michelob; Klein-Schwechat.
Az ősi szimbólumok tehát továbbélnek, és ma is védjegyként használják őket külön háromszögekben. Jelentésüket viszont sajnos már régen elfelejtettük. A háromszögben a vörös szín a tűzre utal, a fehér pedig a föld elemére. Hazánkban a sörfőzők védőszentjeként Szent Flóriánt tisztelték, aki egyúttal a tűzoltók védelmezője is volt. Azonban nemcsak hazai, hanem külföldi analógiák és folytonosságok is vannak. Az olasz Peroni sör védjegyében szintén szerepel a hexagram, az egykori sörös hagyományokra utalva. Felfoghatjuk tehát úgy is, hogy a sörfőzés „szentháromsága” – azaz az alapanyagok jelennek meg már ősidők óta a mára kevésbé ismert szimbólum megfejtésében.
