2021. augusztus 6. | Balogh Ádám
Az alapítás
1894. május 22-én alakuló közgyűlést tartott a Royal Nagy Szálloda Részvénytársaság, melynek igazgatósági tagjai a kor vendéglátóiparának neves szakemberei, építészei, vállalkozó szellemű üzletemberei voltak: Kammer Ernő, Glück Frigyes, Holzwarth György, Ray Rezső, Herzl Tivadar, Schubert Ármin és Dr. Koller Gyula. A vállalat alapításának fő célja a Budapest VII. kerület, ma Erzsébet körút 45-47. szám alatt található telkek felvásárlása volt. Ezekre a területekre nagyszabású szállodaépületet és további bérházak felépítését, azok berendezését, kezelését és a bennük folyó vendéglátóiparral kapcsolatos üzleti tevékenységek gyakorlását tervezték.
A hotel megnyitja kapuit
A szállodaiparban jártas cégtulajdonosok nem bízták a véletlenre sem a helyszínválasztást, sem a nyitás dátumát. A Nagykörút a 19. század végére a főváros egyik legforgalmasabb útvonalává vált. A Royal Nagy Szálloda épülete, Ray Rezső tervei alapján itt épült fel, karakterisztikájában a századfordulós francia építészeti divatot követte. A szálloda tudatosan a millenniumi ünnepségekre készült el, mivel a nagyszabású rendezvény milliókat vonzott Budapestre. Az angolosan Grand Hotel Royalként nevezett szálló 1896. április 30-án, az Ezredéves kiállítás előtt egy nappal nyitott meg. 350 szobájával, éttermeivel, báltermével a kor Európájának egyik legnagyobb és legmodernebb hoteljeként várta a vendégeket.
A Vendéglősök Lapja a következőket írta a nyitóeseményről: „…A fényes épület berendezésének megtekintése után a díszteremben gazdag lakomát adott az igazgatóság. A barokk stylben épült díszteremben körülbelül kétszázötven főre menő előkelő társaság gyűlt össze, a melyben képviselve volt a főváros törvényhatósága, a tudományos akadémia, a politikai világ és a sajtó. A gazdag menu harmadik fogásánál, a mikor a pezsgőt szolgálták fel Glück Frigyes, a társaság igazgatóságának elnöke szólalt fel, elmondván az első pohárköszöntőt a királyért, a melyet a társaság állva hallgatott meg…” Ezt követően számos köszöntő hangzott még el, többek közt felszólalt báró Eötvös Lóránd (az MTA akkori elnöke), Thék Endre (iparosmester, bútorgyáros) és Rákosi Jenő (író, újságíró, lapszerkesztő) is.
Szállodai szolgáltatások
A Royal Nagy Szálloda építésénél igyekeztek felhasználni a századvégi, modernnek számító technológiai- és szállodaipari vívmányokat. Szolgáltatásaiban a kor világszínvonalát kívánták elérni: a hotel egyes szintjein telefonvonal, szobáiban villanyvilágítás lett kiépítve, száz szobájában fürdőszoba is kialakításra került. Öt emeletére gépesített felvonóval juthatott fel a vendég. A hotelben elérhetőek voltak postai-, banki-, szépségápolási-, és jegyirodai szolgáltatások. Étterem, kávéház, bálterem, író- és olvasóterem, Gerbeaud fióküzlet és társalkodó szalon várta a szállodaközönséget. A pincében italmérés folyt. Kellemes, természetközeli élményt nyújtott a földszinti pálmakert. A szálloda szomszédságában pedig ott volt az Erzsébet körúti fürdő, ahova szintén átjárhattak a vendégek is.
Mozgóképvetítés a Royalban
A szállodában mutatták be először Magyarországon a híres Lumiére-fivérek mozgóképeit 1896-ban, majd ezt követően is tartottak filmvetítéseket. Az első világháború idején a nagy díszterem helyét és szerepét az első fővárosi nagy mozi vette át, a Royal Apolló Filmszínház (később Vörös Csillag), amelynek vetítésein több százezren fordultak meg az évtizedek során.
A szálloda virágkora és hatása egészen a „Nagy Háborúig”
Amint azt Román Kálmán frappánsan megfogalmazta: a századfordulóra „A Royal divatba jött”. Az aranyszínű Magyar Szent Korona és a nagy „R” betű a szálloda szimbólumaivá váltak. Ezek a jelzések megjelentek a menülapokon, étlapokon, itallapokon, étkészleteken, textíliákon és a porcelánokon egyaránt. A szálloda legtöbb szobája szinte folyamatosan foglalt volt. A hotel megnyitása óta különféle rendezvényeket, estéjeket és bálokat rendeztek benne. A körülötte elhelyezkedő üres háztelkek is gyorsan beépültek. Számos üzletet nyitottak Royal előnévvel: Royal fűzőbolt, Royal cipőbolt, Royal drogéria, Royal csemege, Royal virágüzlet. A szálloda közelében több szórakozóhely működött: színház, orfeum és különféle mulatók.
A Royal Nagy Szálloda a működése során a Budapestre érkező turisták mellett számtalan írónak, költőnek, színésznek, a sajtó- és a filmszakma képviselőinek szolgált hosszabb-rövidebb ideig lakhelyül. A szálló vendégei voltak külföldi hírességek, de közismert művészek látogatták a Royal kávéházat és éttermet is. A Royal neves vendége volt többek közt Ady Endre, Heltai Jenő, Rippl-Rónai József, Igor Stravinsky, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Josephine Baker, Molnár Ferenc és még sokan mások.
Két világháború között
A Royal a Horthy-korszakban is nevezetes vendéglátó komplexum maradt, szolgáltatásai és éttermei népszerűek voltak a nagyközönség körében. Az első világháború nehéz éveit követően az éttermeit kiadták: 1920-tól Gundel Károly bérelte 1925-ig, majd Korányi Zoltán került az éttermek élére, aki az 1920-as és 1930-as években eredményesen igazgatta őket. Közismert volt a Royal Kávéház, a Royal Pálmakert, a Royal Étterem, emellett Korányi Budán is éttermet nyitott Kis Royal néven.
A második világháború és az ’56-os forradalom
A második világháború kitörése visszavetette az idegenforgalmat. 1944-ben a Royal szálloda épülete a Gestapo kezébe került, helyiségeit megszállták a német katonák. Az épület csodával határos módon átvészelte Budapest ostromát, ám a világháború után kormányhivatalnokok irodaépületeként funkcionált 1953-ig. Ekkor nyerte vissza eredeti funkcióját. Az 1956-os harcok során a magyar forradalmárok, majd a szovjet katonák vették birtokukba. A Hársfa utcában és a Körúton folyó csatározások miatt az építmény szinte teljesen kiégett.
A szálloda újjáépítése
Az ’56-ban használhatatlanná vált hotelépület újjáépítési munkálatai 1961-re fejeződtek be, ekkor ismét visszakapta eredeti rendeltetését. 367 szobával, 23 apartmannal, összesen 631 ággyal várta a szállóvendégeket a közel 600 fős személyzet. A szálloda az 1960-as évektől újra egyike lett Budapest legnépszerűbb hoteljeinek.
Az 1963-as karantén
Két évvel az újranyitást követően, 1963. augusztus 31-én a Royalban tartózkodók között kiütéses beteget találtak. A kirendelt orvos fekete himlőt állapított meg, ezért vesztegzár alá helyezték az egész hotelt. Turisták a világ 27 országából és a szállodai dolgozók, együtt közel 750 fő került bezárásra három héten keresztül. Az eset bejárta a korabeli világsajtót és országszerte nagy port kavart. A karanténba került emberek számára a szállodai szolgáltatások továbbra is elérhetők voltak. Összezárva, mégis luxus körülmények között töltötték napjaikat. A szóbeszédek szerint a kényszerű bezártság ideje alatt több légyottra is sor került, amelyeknek eredményeként több szállóvendégnek és alkalmazottnak születtek gyermekei kilenc hónappal később.
A rendszerváltás
A szálloda a Kádár-korszak idején a HungarHotels vállalat tulajdonában volt. 1959-től 1973-ig Rózsahegyi György, majd 1973-1991 között Lombosi Gábor vezette. Az 1961 és 1991 között eltelt negyven év alatt 1 370 814 vendég fordult meg a Royalban, köztük hírességek, külföldi és hazai vendégek egyaránt. A rendszerváltás idejére az épület már elavulttá vált, a HungarHotels vállalatot privatizálták. A cég számításai szerint a szálloda üzemeltetetése a továbbiakban nem volt költséghatékonyan megoldható, ezért 1991. október 1-jén bezárt. Az egykor pompás szálloda épülete 1991 és 2000 között kihasználatlanul állt a Körúton. A sokak által ismert és látogatott Vörös Csillag mozi még néhány évig üzemelt benne. A ’90-es évek közepére igaz visszakapta régi nevét, az Apollót, ám 1997-ben végül ez is bezárásra került.
Corinthia Budapest
A szállodaépületet a máltai székhelyű Corinthia csoport vásárolta meg a 2000-es évek elején. Az épület átalakításánál és felújításánál a tervezők nagy hangsúlyt fektetettek a történelmi hagyományok megőrzésére, a helyi építészeti stílusok megtartására. A homlokzatokat, illetve a báltermet a millenniumi tervek alapján újították fel, de kortárs építészeti elemekkel is bővítették. Napjainkra a szálloda hivatalos neve Corinthia Budapest lett, ám aki az Erzsébet körúton jár, mind a mai napig láthatja homlokzatán a „Grand Hotel Royal” feliratot, amely őrzi és hirdeti Budapest egyik nagy múltú és világhírű szállodájának emlékét.
Felhasznált irodalom:
Andreas Augustin: Grand Hotel Royal Budapest. (The most famous hotels in the World). 2013.
Román Kálmán: A Royal szálló. In. Budapest, 1974. 12. évf. 4. szám (április) 17-19. oldal
Kovács Zsuzsa: Grand Hotel Royal. In. Művészet, 1961. 2. évf. 11. szám 21-23. oldal
Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom… Krúdy Gyula budapesti életének színterei. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2013.
Féjja Sándor: Emlékezés az első hazai filmvetítésre. In. Pergő Képek, 1971. 20. évf. 4. szám 33-39. oldal
Központi Értesítő, 1894. június 21. 19. évf. 1. félév, 49. szám, 1034. oldal
Vendéglősök Lapja, 1896. május 20. 12. évf. 1. szám, 8. oldal
A szálloda története. https://www.corinthia.com/budapest/
M. M.: Elkészült a Royal Szálló rekonstrukciója a Nagykörúton. (https://epiteszforum.hu/elkeszult-a-royal-szallo-rekonstrukcioja-a-nagykoruton)
TÉ: Bemutatkozik: a Royal Szálló. (https://mandadb.hu/cikk/844794/Bemutatkozik_a_Royal_Szallo)
