2020. június 12. | Kiss Emília
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött céges iratanyagban számos olyan irategyüttes is megtalálható, amely egy-egy vállalkozásra vonatkozóan egy adott időmetszetben keletkezett adatokat tartalmaz. Értelmezhetjük őket akár időkapszulákként is…
Az adott korszakban saját magukról készített összeállítások ezek, természetesen nem tekinthetünk rájuk megfelelő forráskritika nélkül. De különös forrásértékük mégis pont ebben rejlik: a cégvezetők mit tartottak az utókor számára megörökítendőnek – épp akkor.
Készítőik, összegyűjtőik valószínűleg a munkaügyi osztály és a propaganda (mai szóval sajtó- vagy PR) osztály dolgozói közül kerültek ki. A megírt cégtörténetek és a korabeli sajtó adatainak összegzésén túl, nem ritkán olyan kollégákat is sikerült megszólaltatniuk, akik hosszú évtizedeken át álltak ugyanannak a vállalatnak a szolgálatában, esetleg már a második világháborút megelőző időszakban is.
Ezek az irategyüttesek tehát egyrészt forrásgyűjtemények, másrészt leírt oral-history archívumok is.
Az Állami Biztosító 1959-es emlékalbuma (leltári szám: KD 2020.76.1.)
Az Állami Biztosító Nemzeti Vállalatot 1949-ben alapították. Üzletpolitikájában az az elsődleges célkitűzés szerepelt, hogy a biztosítás intézménye (kollektív tartalékképzés) közismertté és a széles néprétegek számára elérhetővé váljon Magyarországon. A vállalat közvetlenül a pénzügyminisztérium irányítása alá tartozott, 1952-1986 között ez az egyetlen biztosító működött hazánkban. Jogutódja az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Az itt bemutatott dokumentumot 1959-ben, a cég 10 éves jubileuma alkalmából készítették. Zömmel korabeli újságcikkekből állították össze, az első cikk dátuma 1958. november 19-e, az utolsóé 1959. március 31. A sajtófigyelő szolgáltatás igénybevételével megszerzett újságkivágatok mellett beragasztották a saját maguk által gyűjtött anyagokat is:
- valós információra építő népszerűsítő kampányok (szöveges és képes reklámok, karikatúrák, hosszabb nyilatkozatok)
- az egyes biztosítási termékeik reklám célú megjelenései (és azok kritikái is!)
- biztosításról-, káresetekről-, balesetekről szóló híradások
- jó gyakorlatok
- panaszok
- 10 éves jubileumi megemlékezésekkel kapcsolatos dokumentumok és cikkek
- a szakmai közélet hírei.
Sokféle korabeli sajtóorgánum emlékét őrzi a gyűjtemény, a fővárosi és megyei napi- és hetilapoktól kezdve a gyakran csak stencilezett formában terjesztett üzemi újságokig. A gyári lapok tételes felsorolása talán Olvasóink számára is érdekes lehet, mert elképzelhető, hogy ezt követően nem mind volt hosszú életű:
Borsodi Bányász. A Borsod Megyei Bányászok Hetilapja
Diósgyőri Munkás
Emergé. A Ruggyantaárugyár dolgozóinak Lapja
Fényszóró. A Csepeli Autógyár Dolgozóinak Lapja
Fonómunkás. A Lőrinci Fonóipar Dolgozóinak Lapja
Gépállomás. Az FM Gépállomási és Gépesítési Főigazgatósága és a MEDOSZ Lapja
Goldberger Textil
Hajó-Daru. A DEJ Hajógyár, a Ganz Daru- és Kazángyár Dolgozóinak Lapja
Hajóépítő. Az Óbudai Hajógyár Dolgozóinak Lapja
Hevesmegyei Népújság
Kalapács. A MÁVAG Dolgozóinak Lapja
Kazán. Április 4. Gépgyár Dolgozóinak Lapja
Kőbányai Textil
Megafon. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Dolgozóinak Lapja
Ózdi Vasas
Rába. Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Dolgozóinak Lapja
Sörgyári Dolgozó
Szárnyaskerék. A Fővárosi Villamosvasút Dolgozóinak Hetilapja
Tarjáni Acél. A Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának Lapja
Telefon. A Telefongyár Dolgozóinak Lapja
Turbina
Új Komló
Üzemi Híradó. Almásfüzitői Timföldgyár
Villamosgép
A cikkek beszámolnak a kezdeti nehézségekről, a mezőgazdasági és ipari szektorban foglalkoztatott „kisemberek” körében tapasztalt bizonytalanságról, a biztosítási ügynökökkel szembeni ellenérzésekről is. Céljuk azonban az volt, hogy a „hétköznapi emberek” életében „hétköznapi gyakorlattá” váljon értékeinek biztosítása. Ezért tartották fontosnak a lapokban közöltetni az olyan eseteket is, amikor az egyéni szerencsétlenséget némileg enyhíteni tudta a kifizetett biztosítási összeg.
Az alapítás óta eltelt 10 esztendőben a cég biztosítási termékpalettája egyre szélesedett. Működésük kezdetén, 1950-ben újdonságként vezették be a csoportos üzemi balesetbiztosítást, melyet a mezőgazdasági idénymunkásokat foglalkoztató üzemek és gazdák, valamint az ipari munkások foglalkoztatói is igénybe tudtak venni. Ennek a biztosítási formának a továbbélése volt az 1970-80-as években is népszerű CSÉB. A csoportos „vállalati” balesetbiztosítási formát később a hivatásos sportolókra és a tanuló ifjúságra is kiterjesztették.
Népszerűsítették a gépkocsi biztosítást, amelyet a későbbi CASCO, majd a mai kötelező felelősségbiztosítás elődjének tekinthetünk.
A hagyományos biztosítási formákat is továbbfejlesztették.
Az ingatlanbiztosítások mellett 1958-tól bevezették az ingóságokra vonatkozó háztartási biztosítást – mindenki számára elérhető, alacsony áron. A mezőgazdasági szektorban korábban is igényelhető konstrukciók (tűzkár, elemi csapások, állatelhullás) mellett a téeszesítés előrehaladtával bevezették a legelőbiztosítást.
A nagyobb közlekedési vállalatokkal (MÁV, Volán) együttműködést kezdeményeztek, a menetjegy mellé, kapcsolt szolgáltatásként az utazás időtartamára szóló élet- és balesetbiztosítást ajánlottak az utazóközönségnek.
A cégalapítás 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségekről több cikk és irat is tudósít minket a kötetben. 1959. február 24-én az Erkel Színházban „A siker ismét biztosítva” címmel megrendezett műsoros esten vettek részt a vállalat vezetői és dolgozói. Az estet 28-án a Kossuth Rádió felvételről sugározta. Február 25-én az ünnepi ülés második napján, részt vett dr. Antos István pénzügyminiszter is. A díszülést követő sajtótájékoztatón Köves András igazgató elmondta, hogy a lakosság közül 2.200.000 embernek van valamilyen biztosítása, 400.000 fő mezőgazdasági és ipari dolgozónak van az SZTK juttatásoktól független üzemi baleset biztosítása, valamint azt, hogy az ÁB 10 év alatt 1.000.000.000.- Ft kártérítést fizetett ki ügyfeleinek.
Az ünnepségeket a biztosító megyei igazgatóságain is megrendezték, az arra érdemes dolgozókat kitüntetésben részesítették.
Képgalériánkban néhány kiragadott példán keresztül érzékeltetjük a gyűjtemény sokféleségét.
IDE és IDE kattintva megtekintheti múzeumunk ide kapcsolódó tárgyait is.
