2022. március 7. | Németh Nóra
Hatvan évvel az után, hogy a 19. század lottóját – Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényéből megismert lutrit – betiltották, elindult hódító útjára a 20. századi Magyarország legsikeresebb szerencsejátéka, az Ötöslottó. Az alábbiakban az idén 65. születésnapját ünneplő Ötöslottó hazai múltjának, érdekességeinek eredek utána.
Amíg Budapesten a MEDOSZ (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) Móricz Zsigmondról elnevezett kultúrotthonában kisorsolták 1957. március 7-én az első öt nyerőszámot, nem kevés előzményt magába foglaló, hosszú idő telt el. Az osztálysorsjáték régi hagyományát meglepő módon a kommunista diktatúra élesztette fel, bevezetését elsősorban politikai és gazdasági megfontolások határozták meg.
A szerencsejáték elindítását már 1956 nyarán tervbe vették, megvalósulása azonban az október 23-án kirobbant forradalom miatt elmaradt. A közhangulat javításán túl milyen gazdasági indokok ösztönözték a lottó bevezetését? Az 1949-ben bevezetett terv-és békekölcsönök rendszere egyre kevésbé volt fenntartható. A kötvénykibocsátásokból mind kevesebb bevétele lett a költségvetésnek és a lakosságra kényszerített kötvényjegyzés sem volt már működésben tartható. A kormány gazdasági kényszerűségből – a kincstár gyarapítása és a tervezett lakásépítési program költségeinek részbeni előteremtése céljából – adta áldását a lottóra.
A játék bevezetése gondos előkészületeket igényelt a lottó szabályait, működését illetően egyaránt. Hosszas latolgatás után a Magyarországon korábban bevált ún. genovai rendszerű lottó mellett döntöttek az illetékesek. Ennek az a lényege, hogy a 90 számból 5 nyerőszámot húznak ki és csak az nem nyer, akinek egy vagy annál kevesebb találata van. Az alapdöntést a nyereményalap és nyereményfelosztás rendjének meghatározása követte. Négy nyerőosztály alakítottak ki, ami lehetővé tette, hogy sokan (kettesek, hármasok) kisebb nyereményekre tegyenek szert, kevesek (négyesek, ötösök) számára pedig lehetőség nyíljon a meggazdagodásra. A bruttó árbevétel 50 százaléka a pénznyeremény-alap, 10 százaléka pedig a tárgynyeremény-alap képzését szolgálta. (A fennmaradó 40 százalék pedig a költségvetés részét képezte.) A pénznyeremény-alapot a négy nyerőosztály között egyenlő arányban osztották fel. Azokon a heteken, amikor nem volt öttalálatos, az első nyerőosztály pénzét a négyesek kapták meg, vagyis a négy találatot elnyerők többnyire dupla nyereményhez jutottak.
A játékot Kossa István pénzügyminiszter 1957. január 17-én kiadott rendelete alapján az Országos Takarékpénztár szervezte. Az OTP-n belül a sportfogadási osztály, majd az ebből kifejlődő Sportfogadási és Lottóigazgatóság volt a tényleges szervező és lebonyolító. A játék szervezésével egyidőben megkezdődött a lakosság tájékoztatása. Az első sajtóhír a lottóról 1957. január 4-én jelent meg „Reszkess totó, jön a lottó” címmel, mely arra utal, hogy az 1947 óta létező totó egyeduralkodó volt a szerencsejáték kínálatban. 1957. február 13-án a fővárosi és a vidéki napilapok, valamint a rádió is beszámolt az Ötöslottó előzményeiről, szabályairól, működéséről, céljairól. Egy lottószelvényt 1957-ben 3 forint 30 fillérért lehetett megvásárolni, ami a korabeli fizetésekhez és árakhoz viszonyítva meglehetősen magas volt, így csak kevesen engedhették meg maguknak a rendszeres lottózást. (Ebben az időben egy 1 liter tej 1 forint 40 fillér, 1 liter benzin ára 1 forint 60 fillért volt, a kenyér kilója 90 fillér, a húsé 9 forint volt.) A magas szelvényárak miatt már kezdettől elterjedt a közösségi lottózás, vagyis családtagok, diákok, munkások osztoztak a szelvény árában és a mesés pénznyereményben is.
Az Ötöslottó már elindulásakor átütő sikert aratott, az első sorsolásra másfél milliónál több szelvény érkezett. Az első öttalálatos már a hatodik sorsoláson, 1957. április 11-én megszületett. Özvegy Ring Sándorné volt Fortuna kegyeltje, aki önmaga 66 évét, valamint gyermekei közül négynek az életkorát (23, 26, 33, 37) jelölte meg a szelvényen az álomszerű 855 ezer forintos összegért. (Özvegyi nyugdíja 256 forint volt). A játékosok többsége állandó számokkal játszott, családi ünnepek (születésnapok) vagy bizonyos számokhoz való babonás vonzódás vezetett ahhoz, hogy sokan éveken keresztül sem változtattak a már bevált számkombinációkon. 1958. február 7-én bevezették a nagy sikerű előfizetéses (ma ezt öthetesnek nevezzük) lottósorsjegyet, ami lehetővé tette, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át játéklehetőséget nyújtson. Egy lottó sorsjegy három számtáblát tartalmazott. Az első számtábla igazoló szelvényként a játékosnál maradt, az ellenőrző- és a harmadik, ún. fogadási szelvény pedig a szerencsejáték szervezőhöz került. 1993-ig a fogadás és a feldolgozás is kézzel történt, ez azt jelentette, hogy beérkezett szelvényeket szorgalmas nyugdíjasok válogatták szét a Lottóigazgatóság Münnich Ferenc (1989 után Nádor) utcai székházában.
A fiatalok számára újdonság lehet, hogy az Ötöslottó történetének első évtizedeiben a pénznyeremény mellett ingatlanokat és számtalan tárgynyereményt sorsoltak ki. A ruhaneműtől a rádión keresztül az autóig szinte mindent lehetett nyerni. (Gálfalvi István, az Lottóigazgatóság egykori propaganda munkatársának visszaemlékezése szerint kezdetben még fél disznót is sorsoltak.) Ha a kor hiánygazdaságára gondolunk, érthető, hogy a tárgynyereményeknek fontos szerep jutott, hiszen olyan termékekhez juthattak hozzá a szerencsések, melyekre a többségnek évekig várnia kellett. Az első tárgynyeremény sorsolást 1957. április 7-én tartották, a főnyeremény egy Wartburg személygépkocsi, Molnár Tibor kunszentmártoni 13 éves fiatalember személyében talált gazdára. A rendszeres tárgynyeremény sorsolások az 1980-as évek végéig zajlottak, utána zömmel vásárlási utalványokat lehetett nyerni.
Az új számsorsjáték egyik fő célja egyértelműen a lakásépítés fellendítése volt, ami az egyik legfontosabb célkitűzés volt a Kádár korszakban. A lakásépítést nem csak a központi forrásokon keresztül támogatta az új szerencsejáték, de még a lottó játéktervébe a nyeremény-hányad részeként is beépítették. A lottó havi tárgynyeremény-sorsolásainak főnyereménye havonta egy-két, néha négy öröklakás is volt. Az 1960-as években rendszeressé váltak a rendkívüli jutalomsorsolások, melyek során a főnyeremény leggyakrabban egy berendezett öröklakás volt. A tulajdonosok elmondása szerint gyakran előfordult, hogy a sorsoláskor még nem állt készen a ház, így várni kellett a beköltözéssel. A lottó első, közel 20 évében 505 darab öröklakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. 1976. május 31-én volt az utolsó ingatlansorsolás, amikor Balatonszabadi-Sóstón jutottak néhányan üdülőtelekhez.
Budapest különböző kerületeiben több ún. Lottóházat ismerünk, melyeknek lakásait eredeti tulajdonosaik lottón nyerték. Különösen érdekes és sokat elmond a korról az Üllői út és a Ferenc körút sarkán, az Iparművészeti Múzeum mellett elhelyezkedő épület, melynek helyén három historizáló lakóház állt. Utóbbiakat az orosz tankok az 1956-os harcokban szétlőtték, ezért lebontásukról döntés született. Az 1960 elejére, Csics Miklós tervei szerint elkészült, harmadik és egyben legnagyobb (53 lakásos) lottóház ünnepélyes átadására 1961. augusztus 29-ig, Jurij Gagarin látogatásáig vártak. Az űrhajós autókaravánjának elhaladását az újonnan beköltöző lakók az erkélyről nézhették végig. Az új ház szimbolikus jelentéssel is bírt: a forradalom emlékének elfedését, eltemetését is szolgálta. Az Üllői úti épülettel nagyjából párhuzamosan készült el a Múzeum körút 9.-es számú társasház. Budán a Margit körút 27. és a Frankel Leó út 76. sz. alatti társasházak tartoznak az ismertebb lottóházak körébe. A lottóházak, lottóüdülők történetét 2011-ben Játék a tér címmel Pelsőczy Petra dolgozta fel dokumentumfilm formájában. A filmet jó szívvel ajánlom az olvasónak:
A lottó népszerűsítésében meghatározó szerepet játszott a szerencsejáték kabalafigurája, Lottó Ottó, akit az első sorsoláson Kabos László (1923-2004) színművész, komikus személyesített meg. A sárga számlapos inget és négylevelű lóherés kalapot viselő figurát Macskássy János (1910-1993) grafikusnak köszönhetjük, aki a Lottóigazgatóság fő plakátrajzolója volt mintegy 30 éven keresztül. Lottó Ottó a plakátokon túl a legkülönbözőbb fogyasztási cikkeken tűnt fel. 1957-ben a Budapesti Csokoládégyár forgalomba hozta a Lottó Ottó figurás Lottó szeletet. A kabalafigura olyan népszerű lett, hogy sok ezer szülő próbálta leutánozni a játékos alak öltözékét gyermeke farsangi jelmezéhez.
1957-ben pedig átkeresztelték Budapesten a Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán elhelyezkedő Minőség Állami Áruházat Lottó Áruháznak. De miért is kapta az áruház a Lottó nevet? Mert itt nézhették meg és válthatták be tárgynyereményeiket és vásárlási utalványaikat a szerencsés lottónyertesek.
Az Ötöslottó történetének jelentős újításaként vehető számba az 1961 júliusában kibocsátott ikerlottó. Az ikerszelvény lényegében két egybefüggő számtáblás lottószelvény volt, amelyeket ugyanúgy kellett kitölteni, mint az „egyke” szelvényeket. Kezdeti népszerűsége az évek során alábbhagyott, ezért a Lottóigazgatóság, hogy ikerlottó vásárlásra buzdítsa az embereket, meghirdette 1968 májusában az ikrek találkozóját, melyre 198 ikerpár jelentkezett. Közülük 29 kapott meghívást az Operettszínház egyik előadására, melynek szünetében külföldi társasutazást sorsoltak ki. Az ikertalálkozó óriási sikert aratott, az ikerlottó szelvények azonban továbbra sem fogytak jól, ezért 1971-ben ismét ikertalálkozót hirdettek. A siker még nagyobb volt, mint 1968-ban, elsősorban az iker különlegességeknek (hármas, négyes ikrek, duplán iker jegyespár) köszönhetően. Az ikerlottó idővel eltűnt a kínálatból, ikertalálkozókat – ugyan nem a lottóhoz kapcsolódóan – de a mai napig szerveznek az országban.
Az ikertalálkozóhoz hasonló újdonságnak számított, hogy a Lottóigazgatóság az 1960-as évek közepétől több szépségversenyt szervezett. 1967-ben a „Fortuna kerestetik” című rendezvény úttörő eseménynek számított, hiszen a szocializmus nem volt jó véleménnyel az ilyen típusú rendezvényekről és nem is támogatta azokat. Az 1967-es versenyen a közel 200 jelölt nem csak szépségét, de intelligenciáját is összemérte. A döntőre a Budapest Szálló halljában került sor, a zsűri elnöke Rényi Tamás filmrendező volt. A későbbiekben rendeztek még hasonló szépségversenyt, de közel sem akkora sikerrel, mint 1967-ben. Az 1960-as évek végétől megjelentek a női szépséget hangsúlyozó, gyakran erotikus tartalmú lottó reklámok, például kártyanaptárak formájában.
A lottó születésnapjáról egyik évben sem feledkeztek el, rendkívüli sorsolásokkal, rendezvényekkel, különleges szelvények kiadásával ünnepelték az évfordulókat. 1960-1961-ben például nemzetközi, totó-lottót népszerűsítő plakátokból nyílt kiállítás Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Dorottya utcai székházában. Az első televízió által közvetített lottósorsolásra pedig 1962 márciusában került sor, mikor a lottó 5 éves fennállását ünnepelték nagyszabású gálaműsor keretében. A lottójáték bevezetése a kádári konszolidáció egyik sikertörténeteként értékelhető. Hozzájárult a gazdaság stabilizálásához, jó hangulatot, beszédtémát adott, valamint egyfajta közösségformáló erővel is bírt.
Az Ötöslottó történetében a nagy változásokat az 1990-es évek hozták el. A Szerencsejáték Rt. (később Zrt.) 1991-ben alakult meg és vette át az Országos Takarékpénztártól (OTP) a lottó- és totószelvények értékesítési hálózatát. 1993-ig csak hagyományos, kézi feldolgozású lottószelvényekkel lehetett játszani. 1997-re a kézi feldolgozás teljesen megszűnt, a gépi technológia kizárólagossá vált. Az Ötöslottó a totóval együtt hosszú évtizedeken keresztül egyeduralkodó volt Magyarországon a szerencsejátékok körében. Mindez megváltozott, amikor 1988-ban bevezették a Hatoslottót, a rendszerváltás után pedig számos, az Ötöslottóhoz hasonló szerencsejáték (Skandináv lottó, Eurojackpot, Luxor, Kenó) hódította meg a hazai játékos közönséget. A sok új játék és technológia ellenére az Ötöslottó népszerűsége máig töretlen.
TÖLTSE KI KVÍZÜNKET ÉS NYERJEN CSALÁDI MÚZEUMI BELÉPŐT AJÁNDÉK KIADVÁNNYAL!
A kvízt helyesen kitöltők között 3 db családi múzeumi belépőt sorsolunk ki, melyhez kereskedelmi és vendéglátás-történeti állandó tárlataink kiállításvezető kiadványait is ajándékba adjuk!
Kitöltési határidő: 2022. március 15., kedd, 22:00 óra
Sorsolás: 2022. március 16., szerda, 10:00 óra
A nyerteseket e-mailben értesítjük.
Felhasznált irodalom és forrásjegyzék:
Dr. Gálfalvi István, Sz. Kiss János: 50 éves a magyarországi Ötöslottó. Szerencsejáték Zrt, 2007.
Pálffy László: Bódítószer levert forradalomra: egy sikertörténet szomorú kezdete. 2021. december 28. https://huszarvagasblog.hu/kereses?search=lott%C3%B3 (Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
Tarján M. Tamás: Bevezetik a lottót Magyarországon. Rubicon online: https://rubicon.hu/kalendarium/1957-januar-17-bevezetik-a-lottot-magyarorszagon(Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
G.M.: „A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!” História archívum. https://web.archive.org/web/20160305041702/http://www.historia.hu/archivum/2004/tart0401.htm (Utoljára megtekintve: 2022.03.03.)
Rieder Gábor: Megvette már az e hetit? Lottóplakátok a szocializmusban. Artmagazin, 2005, III. évf., 6. sz., 62-65. https://www.szerencsejatekgaleria.hu/szerencse-kepekben?dekad=1950 (Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
5+1: A szerencse arcai, avagy Lottó Ottó színre lép. https://pestisracok.hu/51-szerencse-arcai-avagy-lotto-otto-szinre-lep/ (Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
http://lottohazak.blogspot.com/ (Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
https://archivum.mtva.hu/photobank/?query=lott%C3%B3(Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
Pelsőczy Petra filmje: Játék a tér. 2011 https://film.indavideo.hu/video/f_jatek_a_ter (Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
62 éves a lottó. Interjú Pálffy László játéktörténeti szakértővel: https://www.youtube.com/watch?v=MA44dsUz6kU (Utoljára megtekintve: 2022.03.02.)
