2021. június 3. | Dosztály Bianka
Számos szakácskönyvvel találkozhatunk, melyeket nem szakácsok, hanem neves úriasszonyok írtak a múlt században. Bizonyítva, mennyire rátermettek ők a konyhában is, nem csak az élet más területén. Ilyen szakácskönyvet adott ki például Malatinszky Fanni, Móra Ferencné, Szekula Teréz, Festetics Andorné és nem utolsó sorban Vízvári Mariska is.
Vízvári Mariskára sokféle jelzőt használhatnák, mint például házsártos feleség vagy kikapós anyós, de komikus öregasszonynak is hívhatjuk. Természetesen mindezek csak szerepeire vonatkoznak, hisz Vízvári elsősorban nem a „konyhából”, hanem a színészi pályafutásáról lehet ismerős sokaknak. „Született” tehetségként (szülei is színpadon szerepeltek) sokáig mellőzött színésznő volt, legalább másfél évtized eltelt, mire egy igazán pazar karakterszereppel bizonyíthatta, hogy színpadra termett. 1912-ben egy XV. századi ismeretlen francia bohózatban Hevesi Sándor Rajnai Gábor partnerének szemelte ki Vízvári Mariskát. Ebben a szerepben tudott végre kiteljesedni, utána sorra kapta a felkéréseket, melyekben főleg a koránál idősebb karaktereket kellett eljátszania. A „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című alkotás Zsani nénije az egyik legismertebb szerepe.
Játékát sokszor a jó ételhez hasonlították – ízes és zamatos. Innen nézve nem is akkora csoda, hogy a konyhában is kiteljesítette önmagát. Saját rovata volt a Színházi Élet lapban, A konyha művészete címen. Az írásokat 1931-ben összegyűjtötték, és a Budapesti Hírlap kiadta ugyanezzel a címmel. Vízvári Mariska receptjeit utoljára az 1944-es háborús évben adták ki, 1000 recepttel. Sok háztartásban megtalálható a színésznő ceruzaportréjával díszített, kemény címlapos kötet, amelyet 1957-ben adtak ki az eredeti szakácskönyv alapján – a családok nagy becsben tartják a mai napig.
A korra jellemző főzési technikák mind megtalálhatóak a receptjeiben, pl. túl sok liszt és margarin használata. Viszont más szempontból nagyon is modern szakácskönyvnek mondható. Az 1990-es évektől vált a ketchup a magyar háztartások alapvető hozzávalójává, Marika írásaiban viszont már találhatunk hozzá receptet. Készít zabkását is, a húsmentes fejezetnek pedig minden vega örülne napjainkban is. Egyszer,ű húsmentes ételeket gyűjt, azonban nem csak rántott- és krumpli alapú dolgokat fedezhetünk fel, hanem mindenféle zöldséges, sajtos, tojásos ételeket is.
Nagyon sok gazdaságos recepttel találkozhatunk, ami valószínűleg tudatos volt, de ezek mellett találhatunk rák és homár alapanyagokat tartalmazó recepteket is. Külön jelzi, ahol drágább alapanyagokra van szükség. Receptjeit a bőség jellemezi, a süteményeknél, ahol a kor átlagban maximum 2 db tojást használna, ott Vízvári Mariska legalább 5 tojást használ, de a vajjal is ugyanilyen bőkezűen bánik receptjeiben.
Háztartási tanácsokkal is ellátta az olvasókat pl. hogyan lehet hatékonyan takarítani, mosni, foltokat kiszedni és még a házi kölni készítésről is ír.
Írásomat a kiadó szavaival tudom a legmegfelelőbben zárni:
„Könyvének minden sorából az asszony szól az asszonyhoz, a tapasztaltabb társ a kevésbé tapasztalthoz nem előadói emelvényről, hanem baráti beszélgetésben.”
Források:
A képeken látható művek megtalálhatóak a múzeum könyvtárában.
https://cultura.hu/gasztro/az-ehsegsztrajktol-a-konyha-muveszeteig/
https://www.origo.hu/tafelspicc/20160419-vizvari-mariska-regi-magyar-szakacskonyve-darazsfeszek-tavaszi-leves-recept.html
http://www.gastroguide.hu/2017/03/szineszno-fakanallal-vizvari-mariska-szazadelo/
