2021. április 28. | Veress Kinga
„A kép lehet plakát is. A jó plakát olyan, mint egy villámcsapás, lehetetlen nem észrevenni, megakad rajta a szem.
Egyszerűen szemet szúr. Számomra ilyen a kép – plakát viszonya.”
(Bakos István)
Ez év júniusában tölti be 80. életévét a kitűnő festői vénákkal is megáldott plakátművész, a hazai viszonylatban egyik legkiválóbban fényképező tervezőgrafikus, Ferenczy Noémi-díjas művész: Bakos István.
Mivel az Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiemelt céljai közé tartozik – szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy egyedülálló módon – a szocializmus kereskedelmére fókuszáló tervezőgrafikai produktumok tudatos gyűjtése, az 1956 utáni konszolidációs időszaktól, illetve az új gazdasági mechanizmus korától a rendszerváltozásig alkotott grafikai alkotások számbavétele, így magától értetődő módon az MKVM gyűjteménye is büszkélkedhet néhány, e jeles művész tervezői leleményét dicsérő kereskedelmi plakáttal.
A magyar tervezőgrafika művészetét magas színvonalra emelő Konecsni György (1908–1970) tanítványa, Bakos István a hatvanas évek végén robbant be munkáival – a kulturális megbízások mellett – e tervezői területre is, s alkotott kiemelkedő kvalitású műveket. Még a főiskolai években, 1964-ben tett londoni utazása igen nagy hatást gyakorolt rá (az utazás miatt a Képzőművészeti Főiskolán egy évet ki kellett hagynia, s a következő évben festő szakról a grafikai szakra került). Az angol fővárosban ismerkedett meg a 20. század nagy újítóinak (pl. René Magritte, Salvador Dali stb.) művészetével, valamint az akkori legfrissebb művészeti áramlatokkal (pl. Jackson Pollock gesztusfestészete, Henry Moore vitális szobrászata stb.), köztük a pop arttal, melynek szemlélete, harsogó színei több munkáján is – így például a főiskola befejezése után, 1968-ban alkotott Orient mokka kereskedelmi plakátján, vagy a két évvel később utcára került A félszemű seriff című moziplakátján – visszaköszön.
Az 1968-as gazdasági reformokat követően nagyobb reklámozási szabadságot kaptak a vállalati propagandaosztályok, nőtt a hirdetések szerepe. A hazai reklámszakma is virágzásnak indult, természetesen a hazai politikai-gazdasági berendezkedésnek megfelelően: azt kellett hirdetni, amit az állam el akart adni. Ami a reklámok képi világát illeti, a hatvanas évek második felétől a hetvenes évek derekáig a grafikai-festői megoldásokkal létrehozott plakátok mellett egyre inkább általánossá vált a grafika-fénykép kombinációjával megvalósított montázsos képépítkezés. A nyolcvanas évekre pedig – a fejlődő fotózási technikának és nyomdai eljárásoknak is köszönhetően – a grafikus plakátokat már szinte teljesen kiszorították a színes fotóplakátok. A műfaj iskolateremtő művésze: Finta József (1931–1994) tervezőgrafikus, reklámfényképész volt, aki többek között az első hazai reklámkampány márkájának, a Fabulonnak betűsorát is megalkotta. Itt kell megemlítenünk Tóth József Fülesnek, a korszak legnépszerűbb hazai reklámfényképészének nevét is, kinek humoros, pikáns, asszociációkkal játszó fotóplakátjai – a Tehéntúrótól a Globus konzerveken át a Videoton reklámokig –, valamint az Elektroimpex, a Tannimpex és Hungarotex számára, a külföldön is értékesített termékek népszerűsítésére készített elegánsan szellemes képei (szemüvegkeretek, diplomatáska, divatöltözékek reklámjai) mind-mind a kádári éra fogyasztási szokásainak dokumentumai is egyben.
Megőrizve festői látásmódját, a hatvanas évek végétől Bakos István is fokozatosan bővítette művészetének eszköztárát, kereste a megszokottól eltérő kompozíciós és tipográfiai megoldásokat (Páva fehérnemű, 1969). Tervezőgrafikusként sokat bosszankodott a kapott fényképek színvonalán, így egyre jobban megtanult fotózni, bújta a külföldi divatmagazinokat, figyelte a legújabb trendeket, hogy aztán a hetvenes évek végétől, kihasználva a fotográfia alkalmazási lehetőségeit, gondosan választott modelljeinek extrém beállításaival egyfajta „nyugatias” szemléletű plakátstílust teremtsen a vasfüggöny keleti oldalán. (Finta József ismertette meg a fényképészeti eljárásokkal, első képeit Finta gépével és segítségével készítette, egy időben munkatársakként is tevékenykedtek.)
Bakos új látványvilágot teremtett mind az Elektroimpex, mind a Hungarotex és Tannimpex, mind pedig az Artex és Monimpex prospektusain, plakátjain, naptárjain. Nagyon kellett a jó reklám szocialista iparunk nemzetközi piacokon való sikeres szerepeltetéséhez! Ahhoz, hogy a hirdetések nemzetközi színvonalúvá válhassanak a megrendelő és tervező azonos szemléletű együttgondolkodására volt szükség. Ez a külkereskedelmi cégek esetében teljes mértékben megvalósítható volt, e vállalatok propagandistái kulturált, világlátott, nyitott személyiségek voltak, így minden nehézség nélkül rezonáltak Bakos elképzeléseire. Bizton állíthatjuk, hogy a képzőművész szemmel látó és alkotó tervezőgrafikus-reklámfotós munkái hozzájárultak az árucikkek minőségi propagálásához. Hozzá kell tennünk, hogy Bakos immár negyven-ötven évvel ezelőtt készített munkáinak java részét kiváló minőségben, osztrák, olasz, német nyomdákban nyomták, itthon nem voltak láthatók, mert kizárólag Nyugatra készültek. (Ezért is tekinthetünk kuriózumnak egy-egy a korból megőrzött nyomatot.)
A hetvenes évek egyik sikerárujának számítottak az esztergomi Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyárában készült szemüvegkeretek. A Granvisus márkanév világhírű lett, a magyar termékeket az Elektroimpex 35 országba szállította. Bakos az öltözékkiegészítő árucikkeknek minőségét hangsúlyozó arculatot teremtett: 1979-es plakátján az élénk rézvörös hajú nő arcát aranyszínű festékkel tette szoborszerűvé, a hímporos arcbőrön a testékítő szemüvegkeret a jólöltözöttség kulcsává vált.
Hamarosan folytatjuk…
A képek forrása:
MKVM Plakáttár – digitális gyűjtemény
MMA akadémikusok
A szerző ezúton is köszönetet mond Feledy Balázs művészeti írónak az általa nyújtott értékes információkért.
A grafikusművész 80. születésnapja alkalmából az MMA Kiadó Nonprofit Kft. 2021 tavaszán kötetet jelentetett meg Bakos István címmel. A 104 oldalas, színes képekkel gazdagon illusztrált könyv szerzői Feledy Balázs és Jóry Judit, a kiadványt Árendás József tervezte, a műtárgyfotókat Alapfy László készítette.
Bakos István munkáiból – a 75 éves Árendás József tervezőgrafikus-művész alkotásaival közösen – a Vigadó Galériában május 4-én életmű-kiállítás nyílik, mely előreláthatóan májusban online lesz megtekinthető.
